Freespirit: http://freespirit.hu/hu/magazin/egeszseg/oraatallitas

Az óraátállítást az első világháború idején, az Egyesült Államokban alkalmazták először, jelentős energiamegtakarítás reményében.

Azóta többször eltörölték, 1980-tól azonban évente kétszer ismét átállítjuk az órákat. Mára bebizonyosodott, hogy a téli-nyári időszámítás energiamegtakarítás szempontjából egyáltalán nem célraveeztő, sőt, igencsak megbolygatja mindennapos ritmusunkat is.

Ritmusváltás

Aki utazott már távoli országokba, tudja, hogy akár egy hétre is szükség lehet ahhoz, hogy akklimatizálódjunk az időeltolódáshoz, és szellemileg, fizikailag ugyanazt a teljesítményt nyújtsuk, mint idehaza – mondja dr. Tihanyi István orvos-természetgyógyász, gyermekgyógyász. Ezzel a problémával kellett szembenézniük a Pekingbe utazó olimpikonjainknak is, igaz, az élsportolók kevésbé érzékenyek a külső hatásokra. Az óraátállítás mindannyiunkat érinti, és életkorunktól, egészségi állapotunktól függően reagálunk rá.

Többször is bebizonyosodott, hogy energiatakarékosság szempontjából teljesen fölösleges az óraátállítás, ezért az Európai Bizottság német képviselője, Herbert Reul kampányt indított a téli-nyári időszámítás eltörléséért. A bajor kormány támogatja a képviselő elképzeléseit és különféle vizsgálatokkal segíti a munkáját. Egy, az orvostudományi egyetemen végzett kutatás megerősítette, hogy a hatvanperces átállítás nemcsak az energiafogyasztásra, de az emberi szervezetre is kedvezőtlenül hat. Az átállás első napjaiban jelentősen csökken a reakcióképességünk, nehezebben tűrjük a stresszt, és gyakrabban kínoz bennünket fejfájás, fáradtság. Jól láthatjuk, hogy az időeltolódás vegetatív zavarokat és egészségi állapotgyengülést eredményez, ami egyaránt érinti az újszülött babákat, az időseket és a betegeket, akik különösen nehezen viselhetik az átállás időszakát.

„Időzavar” a gyógyításban

A magasvérnyomás, a cukorbetegség és számos egészségügyi probléma kezelése során lényeges, hogy a betegek időhöz kötötten vegyék be gyógyszereiket – folytatja Tihanyi doktor. A hormonháztartás napi ciklusára épülnek a különféle hormonális kezelések is, melyek során szintén fontos, hogy a gyógyszerek meghatározott időben jussanak a szervezetbe. A kínai orvoslás szerint a csí áramlása kétóránként változik a szervezetünkben, ezért az óraátállítás a kínai gyógyászatban jártas akupunktőr vagy gyógynövényes és páciense számára is megnehezítheti a terápiát.

Az epe bántalmaira összeállított teát például akkor kell elfogyasztani, amikor az érintett szerv meridiánján áramlik a csí, erre pedig az óraátállítás környékén különösen oda kell figyelni. A homeopátiás gyógyszerek is energiaszinten hatnak, időhöz kötötten. Ráadásul a homeopátiában az anamnézis felvétele során is lényeges kérdés, hogy a tünetek hány óra körül erősödnek föl, vagy a beteg mikor érzi jobban magát – a megfelelő szer kiválasztása szempontjából tehát nem mindegy, hogy kettő és három között vagy három-négy óra körül érezhető-e romlás vagy javulás.

Jó hír a pacsirtáknak

A tavaszi óraátállítás alvás szempontjából a bagoly típusúaknak kedvez (vagyis azoknak, akik jól bírják az éjszakázást és nehezen viselik a korai kelést), és kellemetlenebb a pacsirtáknak (ők azok, akik hamarabb nyugovóra térnek, reggel viszont gond nélkül fölkelnek akár a hajnali órákban is). Az őszi óraátállításnál aztán fordul a kocka, a pacsirták nagy valószínűséggel könnyebben viselik az átállítást, míg a baglyok kevésbé.

Nyűgös babák

Ha az anyukák a babák számára kialakított napirendet az óraátállítást követően a megváltozott időpontokhoz igazítják, számíthatnak arra, hogy a kicsi feszültebbé, sírósabbá válik, mivel számára is nehézséget okoz az alkalmazkodás. A nyűgös baba fokozza a szülőkre nehezedő stresszt, ami nemcsak ingerültebbé, türelmetlenebbé teszi őket, hanem akár az anyatejet is elapaszthatja, ami újabb feszültséget generálhat mind a mamában, mind a kicsiben.