Ötvenentúl.hu: http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=28538

Cserépkályha, barkács megoldások, betömött rések, falvédők – jobb híján ezek jellemzik otthonom hőszigetelését.

A legtöbb magyar családi ház hőszigetelése csapnivaló: az ablakok befelé ontják a hideget, kifelé pedig a meleget. A falak szigetelése hasonlóan problémás, éppen úgy, mint a padozat, a födém és tető hőtartó képessége.
A házunkat 30 évvel ezelőtt építették, a kor technikájának megfelelően. Igaz, akkor még nem kellett úgy spórolni a fűtőanyaggal, hiszen a maihoz képest fillérekbe került. A ház tervezői ennek megfelelően nem foglalkoztak sem a padló, sem a tető, sem a födém hatásos szigetelésével. Nagy szélben halljuk, ahogy az elemek tombolnak a tetőtérben, ráadásul a terasz fölé nyúló 2 szoba aljzatát sem szigetelték, ontja a hideget.
Ugyanez érvényes a falakra és az ablakokra is. Háromszárnyú, szimpla üvegű dupla ablakaink önmagukban is „megérik a pénzüket”, a fölöttük elhelyezett redőnytokról nem is beszélve, amely folyamatos légcserét biztosít az egész lakásban. A lépcsőházunk egykor csúcstechnológiás üvegtéglái pedig hűtőtestként emésztik fel az energiát.
Miután egy nyestcsalád a meglévő tetőszigetelésünket is felfalta, nem halogathatjuk tovább a teljes felújítást, hiszen az elégtelen szigetelés miatt akár 30 százalékkal is többet költünk fűtésre.

Ablakra való praktikák

A házunkat úgy vásároltuk meg, hogy előbb-utóbb felújítjuk, ezért rögtön az első télen végiggondoltuk, addig is mit kezdjünk csöppet sem energiatakarékos otthonunkkal.
Első dolgom volt, hogy az ablakok hőszigetelésén segítsek.

• A földszinti ablakokra már az előző tulajdonos PURFIX-et – egyik oldalán ragasztószalaggal ellátott szivacscsíkot – ragasztott. Bár ez egyszerű és gyors megoldás, szinte minden évben cserélni kell a szalagot, mert leválik, deformálódik.
• Az emeleti ablakok dupla üvegűek, de nem tökéletesek. Ezekre öntapadós gumicsíkok kerültek. Ez a megoldás sokat segített, de időnként a gumicsíkok leválnak, és nehéz becsukni miattuk az ablakot. 
• A dupla ablakok közé méretre szivacscsíkokat vágattam, amelyet a vállalkozó be is vont az általam kiválasztott textillel.  
• A redőnytokok elé függöny került, amely eltakarja a téli időszakban felragasztott PE-fóliát. 
• Az egyetlen szimpla ablakunk elé olyan pótablakot vásároltunk, amelyet kívülről kellett rácsavarozni.

Falra és padlóra: öltözék

Az ablakok hőszigetelése mellett a padozatról és a falakról sem feledkeztünk meg. A korábbi padlószőnyegre PE-fóliát és laminált illetve hajópadlót helyeztünk.
A leghidegebb falfelületekre szőnyegek kerültek. Mivel a gyerekek gyakran a falnak dőlve olvasgatnak, vatelinnel bélelt patchwork falvédőket készítettem.

A fűtés

A tűzoltó jellegű házilagos hőszigetelés mellett természetesen a fűtéssel is foglalkoztunk.

• A szuterénben elhelyezett kazántól kezdve a barkácsáruházakban kapható, henger alakú szigetelőanyaggal vontuk be a meleg vizet szállító csöveket.
• A fűtőtestek mögé hőtükör került.

Van másik!

Az egyik legjobb ötletünk az volt, hogy cserépkályhát építtetünk a nappaliba. Mivel ennek helye az építkezés után sem fog változni, valóban remek befektetésnek bizonyult. Amikor az emeleti helyiségeket nem használjuk, lecsavarjuk a termosztátot, lent pedig 4-5 hasáb fával csodálatosan bedurrantunk.

Változó szokások

Nemcsak a hőszigetelést és a fűtést gondoltuk végig, hanem saját szokásainkat is.  Nálunk a fűtési szezonban ma már senki sem ücsörög rövid ujjúban. A termosztátot sohasem állítjuk 21 fok fölé, aki fázik, belebújik egy vastagabb pulóverbe, zokniba, esetleg a cserépkályhához húzódik melegedni.

Azáltal, hogy otthonunkat nem fűtjük fel 23-24 fokra, 10-15 százalékkal kevesebb energiát használunk. Ráadásul az, aki utoljára hagyja el a lakást, 16 fokra állítja a hőmérsékletet. Mivel otthonunk déli fekvésű, ha süt a nap, még a leghidegebb napokon is érezzük a melegét.

Bár a gázszolgáltató által kiküldött csekk így is meglehetősen nagy összeget mutat, bízom benne, hogy csak töredékét fizetem annak, amit óvintézkedéseink nélkül kellene!