közös vagyonunk védelmében, a Népszabadságtól (http://nol.hu/lap/tudomany/20090911-elindult_az_elso__europai_vadonleso_honlap)

Közöttünk élnek, de mely területeken fordulnak elő? Terjednek, vagy éppen visszahúzódnak? Veszélyben vannak, vagy biztosított a fennmaradásuk? Mostantól bárki rögzítheti védett állatfajokra vonatkozó megfigyeléseit, megoszthatja azokat másokkal, s gyarapíthatja Magyarország természetvédelmi országos adatbázisát a Vadonleső program segítségével!

Lassan megfigyelhetjük az álomra készülő sünöket

MTI/EPA - Patrick Pleul

Elindult egy Európában egyedülálló természetmegfigyelő rendszer, a Vadonleső program, melyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hozott létre és tart fent. A program lehetővé teszi több állat- és növényfaj adatainak gyűjtését. A megfigyelésekből kiderül, hogy például a közönséges sün hol fordul elő gyakran és hol elvétve. Bakó Botond főtanácsos szerint a program célja, hogy a társadalom széles rétegeit bevonja a megfigyelésekbe. Több százezer önkéntesre számítanak.

A programhoz bárki csatlakozhat, aki rendelkezik internetkapcsolattal és számítógéppel. A vadonleso.hu oldalon minden szükséges információ megtalálható az érintett fajok felismerésével, az adatrögzítés módjával kapcsolatban, illetve a már feljegyzett adatok is megtekinthetők. A program első fázisában kilenc gyakori, védett állatfaj (sün, mókus, vakond, ürge, levelibéka, szalamandra, szarvasbogár, csíkos medvelepke, farkasalma lepke) adatai rögzíthetők egy GoogleMap alapú felület segítségével, on-line módban. Az oldal az ismeretterjesztésben is segít. Megtudhatjuk például, hogy a köztudatban kártevőnek elkönyvelt, de egyébként védett vakond kerti jelenléte nagyobb előnnyel jár, mint amennyi kellemetlenséget okoz túrásaival.

A világ számos pontján alkalmaznak egy-egy fajra irányuló folyamatos és hosszú távú adatgyűjtést önkéntesek bevonásával. Ilyen például az alpesi szalamandra monitorozóprogram, mely a magashegységi régió adatait gyűjti, vagy az Angliában működő "HogWatch", sünökkel foglalkozó adatgyűjtés, mely az utóbbi két évben 22 ezer önkéntesektől származó adatot regisztrált. Ezek a programok a Vadonleső programhoz hasonlóan internetes alapon működnek.

A magyar Vadonleső program külföldi elődjeinél azonban annyiban több, hogy átfogó rendszerként számos, önkéntesek által könnyen megfigyelhető és azonosítható állat- és növényfaj adatainak gyűjtését teszi lehetővé - nemcsak hazánkban, a határon túlról is várnak megfigyeléseket. Bakó Botondtól tudjuk, hogy terveik között újabb fajok megfigyelése szerepel. A főtanácsos szerint a megfigyelések segítségével a védett fajok állományának változását is követni lehet, ami a hazai környezet állapotának fontos indikátora.