Figyelő: http://www.fn.hu/penzugy/20090916/mire_jo_torlesztesi_biztositas/

Továbbra is romlik a lakossági hitelek visszafizetési aránya, egyre többen kényszerülnek a törlesztések felfüggesztésére. Nem csodaszer, de a váratlan jövedelemkiesés, az átmeneti munkanélkülivé válás, baleset vagy egészségügyi probléma esetén segíthet a törlesztési biztosítás.

Aki előzetesen kalkulál az esetleges törlesztési nehézségekkel, annak érdemes megismerni a biztosítók termékeit. A bankok maguk szokták a hitelnyújtási folyamat közben felajánlani a törlesztési biztosítás lehetőségét. Ezek különbözőek, meg kell ismerni a konkrét termék paramétereit, de alapvetően két-három közös elem biztosan van ezekben a biztosításokban. Ha a biztosított munkanélkülivé vagy keresőképtelenné válik, akkor néhány hónapig a biztosító vállalja a hitel törlesztését. Ez azonban nem lehet végleges megoldás, általában csak 6-12 hónapig fizet a biztosító.

A másik, egyes biztosításokban felbukkanó életbiztosítás-jellegű elem, hogy a biztosított rokkanttá válása vagy halála esetén a biztosító a teljes tartozást átvállalja. A biztosításnak természetesen ára van, a havi törlesztőrészletben ugyan szinte „eltűnhet” ez a díjelem, vagyis aki havi 100 ezer forintos törlesztést vállal, nem feltétlenül érez többletterhet, ha 104 ezer forintos havi befizetéssel már a törlesztési biztosítás havi díját is fizeti, de mindenképpen érdemes ezt az elemet külön kezelni.

Vagyis egy potenciális biztosítottnak érdemes átgondolni, hogy mennyire van „kiélezve” a jövedelmi helyzete, mennyire stabil a munkahelye, mennyire versenyképes a tudása. Halálbiztos munkahely ugyan nincsen, ahogyan kikezdhetetlen egészségügyi állapot sem, miképpen bármikor baleset áldozatává is válhatunk, de mégis, aki úgy látja, hogy számára a hitelvissza-fizetés nagyon jó eséllyel nem fog gondot okozni, annak teljesen felesleges kidobnia az ablakon ezt a 4 ezer forintot.

A törlesztési biztosítás segíthet, de csak átmenetileg, alapvetően nem véd meg a devizahitelek árfolyamkockázatától, a munkanélküliség és a baleset átmeneti jövedelemkiesésére azonban gyógyír. Ráadásul a biztosítók amúgy is folyamatosan számolnak, sajnos az utóbbi hónapok tapasztalatai alapján a törlesztési biztosítások drágulása várható, hiszen a biztosítási események (nevezzük így a munkanélkülivé válást, a balesetet vagy más egészségügyi problémát,) közül, legalábbis az elsőként említett munkahely-elvesztés egyre nagyobb valószínűséggel következik be a válságban.

Paraméterek

Ha törlesztési biztosítás mellett döntünk, a felkínált szerződést mindenképpen érdemes alaposan megismerni. Az ördög a részletekben rejlik, nézzük meg, melyek lehetnek a törlesztési biztosításnál azok az általánosnak tekinthető elemek, amelyeket jó, ha áttekintünk!

Meg kell nézni, hogy milyen típusú munkaviszonyra érvényes a szerződés (határozatlan idejű szerződésekre leginkább), illetve meg kell nézni, hogy milyen hosszú munkaviszonyt követel meg előzetesen a biztosító. Hasonlóképpen azt is ismerjük meg, hogy a szerződéskötés után mennyi időnek kell eltelnie, hogy érvényes legyen az esemény bekövetkeztekor a biztosítás!

Egyáltalán milyen következményekkel járó eseményekre érvényes a szerződés? A jellemző gyakorlat szerint a hatvan napnál hosszabb keresőképtelenséggel járó eseményekre vonatkozik csak a biztosítás. Fontos elem, hogy mennyi a várakozási idő? Vagyis a szerződéskötés után hány hónappal tudunk úgy balesetet szenvedni, vagy mennyi idő után veszíthetjük el úgy a munkahelyünket, hogy már helytálljon a biztosító. Általában egyébként különböző ez az időszak, vagyis balesetet hamarabb szenvedhetünk, de munkanélkülivé még egy jó ideig nem válhatunk. Egy példa szerint háromhavi biztosítási díj befizetése után már segít a biztosító a balesetnél, míg hat havi díj után lép csak be a munkanélkülivé válás esetén.

Tudjuk, mikor nem segít

A törlesztési biztosítás „automatikusan” csak a legtisztább, jellemzően csoportos létszámleépítés során történt elbocsátásokra érvényes, ám azért sokfajta közös megegyezéssel történő elválásnál is alkalmazható, és a biztosító ilyenkor is segítséget nyújt. A munkanélküliségi biztosítási elem szinte soha nem érvényes a határozott tartalmú szerződésekre, a próbaidőre vagy éppen a nem munkaviszonyként végzett „munkajellegű” viszonyokra.

Akkor sem érvényes a biztosítás, ha a munkavállaló már előzetesen tudta, hogy a munkaviszonya meg fog szűnni. Nem tudunk olyan biztosításról, amely érvényes lenne, ha a munkavállaló mond fel, vagy ha a munkavállaló magatartása miatt vált szükségessé a rendes vagy rendkívüli felmondás. Sőt a rendkívül jellemző közös megegyezés is alapból kizáró ok, igaz, vannak kivételek. Ilyen, ha a közös megegyezéssel történő munkahelymegszűnés mögött a munkáltató cég jogutód nélküli megszűnése, valamilyen átszervezés, az alkalmazotti létszám munkáltató kezdeményezte csökkentése vagy éppen a munkavállaló tartós keresőképtelensége áll.

Hányszor jár?
Érdemes azt is megnézni a szerződésben, hogy egyáltalán hányszor vehető igénybe. Ismét egy bevett gyakorlati példa: a biztosító kikötheti, hogy például hat évnél rövidebb hiteleknél csak egyszer, akkor is legfeljebb nyolc hónapig teljesít, míg a hat évnél hosszabb hiteleknél akár többször is igénybe vehető 8 hónapos etapokra a biztosító segítsége.

Még azt is ki szokták kötni, hogy a teljes hitelfutamidőnek csak legfeljebb egy adott százalékában fizet a biztosító, például maximum az összes hónap egyharmadában. Az egészségügyi és a baleseti okoknál a más biztosításokban megismert elemek részletesen feltűnnek a törlesztési biztosításokban is. Például nem érvényes a biztosítás a háborús esemény, az atomvész vagy éppen a nem engedélyezett tüntetésen, esetleg technikai sportok közben elszenvedett baleset után, ugyanígy pontosan szabályozzák a szerződések az egészségügyi keresőképtelenné válás okait.

Csak egy példa, ha valaki nemi úton terjedő betegségeket „szed össze”, általában nem jár neki a biztosító segítsége, amit olyannyira pontosan szabályoz a szerződés, hogy HIV-fertőzés esetén nincs segítség, kivéve, ha a biztosított nem tudta volna elkerülni a fertőzést, kórházban, fogászati kezelés során, laboratóriumban fertőződött és nem szexuális aktus útján. Ezek természetesen már igen extrém részletek egy devizahitel törlesztési biztosításánál, de azt mindenképpen tudjuk, hogy a szerződés milyen egészségügyi állapotot és milyen dokumentumokat követel meg. Egy jellemző kitétel például, hogy a biztosító nem szerződik olyannal, aki a megelőző évben egy hónapnál tovább volt betegszabadságon.
 

 

további "válságbiztosítások"

 

A válság okozta munkahelyelvesztés nem csak a devizahitel-törlesztésben okozhat gondot, és elérhetők is a törlesztési biztosításon túl általános jövedelemkiesési, illetve számlabiztosítások is a piacon. Az előbbinél a biztosító a kieső jövedelem legfeljebb 80 százalékát átutalja a biztosítottnak, igaz legfeljebb csak kilenc hónapig. Természetesen, mint a törlesztési biztosításoknál, itt is rengeteg feltétel van, alapvetően lényeges, hogy a munkanélkülivé válás vagy az egészségkárosodás önhibán kívül történjen. Az utóbbi biztosítás pedig nem pusztán a devizahitel-törlesztést, de a közüzemi számlák rendezését is magában foglalja.

 

 

Szerző: idegen babérok  2009.09.22. 11:02 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://idegenbaberok.blog.hu/api/trackback/id/tr191398984

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása